ha valaki tud adni arra magyarázatot, hogy miért jöttek hirtelen ennyien FB-ről, annak kisorsolok egy bodzás sunburst-öt.
inkább beszéljünk egy filmről. amit sokan lenéznek, sokan leszarnak. én mégis megnéztem. Odd Thomas, aki még halottakat is lát.
ismét bevallom, nem olvastam a regényt. tudom, ez már több, mint ciki. ez van. talán mentségemre felhozhatom, hogy Koontz-tól több, mint 20 könyvet olvastam, úgy, hogy már az elsőt is utáltam (Rossz hely). ebből én azt szűröm le, hogy ez a film nem az ő szájíze szerint készült. hála mindennek, ami befolyással volt erre.
az imdb - alapvetően értelmetlen - pontozásával most egyet értek. kicsit alul is értékelték, mert ez a film elkerülte a saját célközönségét. hogy miért? egyrészt Koontz miatt. ő horror szerző. King film esetében sem üdítő kikapcsolódás reményében roskadunk le a képernyő elé. így van ez Dean-nel is, akire csak azért nem mondom, hogy King csecséből szopta az ipart, mert túlságosan vizuális vagyok. a másik, a besorolása. az imdb a következő két tag-gel illette a filmet: thriller, mystery. a lényeget kihagyták: romantic, comedy.
ugyanis ez egy romantikus komédia. Thomas állandó narrációja tökéletesen ül, ráadásul a barátnőjével folytatott telefonos beszélgetései által a film minden komolysága eltűnik. ha ehhez hozzárakjuk, a minden halálesetet mosollyal az arcán tudomásul vevő Willem Dafoe karakterét... bár mindegy kit emelnék ki, itt mindenki minden halált és veszélyt könnyedén visel.
másrészt romantikus is. a főhősünk és asszonya annyira szeretik egymást, hogy az Danielle Steel karakterektől is sok lenne. mégis, itt az egész valahogy "kedves".
sokszor szoktak azzal csesztetni, hogy túlságosan figyelem a karakterek által kiváltott reakciókat, és mindig a "nem szerethető", "nem lehet vele azonosulni" stb. frázisokkal jövök. na tessék, íme egy film, aminek az összes szereplője pozitív, mondhatni "szerethető". teljesen ellentmond mindennek, ami rám jellemző, de nagyon szerettem ezt a filmet.
szóval ajánlom mindenkinek, aki nem alpári, vagy csöpögős limonádéra vágyik.
(megjegyzem, csak azért nem kapja meg az elmúlt idők legkedvesebb filmje címét, mert pár hónapja láttam egy ifjúsági-romantikus-horror-thriller koreai filmet. megosztottan elsők.)
